Az Érsemjén-i Református Egyház.
Az Érmellék-i Református Egyházmegyéhez tartozó Érsemjén-i Református Egyházközség a 2005 évi adatok szerint 1.162. lelket számlál. Az egyházközséghez tartoznak még az alábbi szórványok:
Újsemjén 93 lélekkel, Barantó 70 lélekkel, valamint Erkenéz Összesen 6 lélekkel. Gyülekezetünk hivő népe egyházához ragaszkodó, hitét megőrző és templomát gondosan ápoló lelki közösségként ismert az Egyházmegye gyülekezetei közösségében.
Református műemlék templomunk építésének idejéről az egyház 1790-es Matriculájában ez olvasható: " A templom égetett téglából készült, igen régi épület, amint ezt abból is gyaníthatni, hogy az ajtók felei faragott kőből vagynak". A templom jelenlegi formáját a XVIII. századi bővítés során alakították ki. Az egyház II. Matriculájában olvashatunk mindezekről:" 1780-ban renováltatott kívül s belül az érsemjéni templom, adatván hozzá két tornácz vagy portikus, különös hűséget és szorgalmatosságot mutatva mellette akkori főkurátor, igazi kegyességű Fráter József úr és vice kurátor Sári Ferencz. A templom mai alakját 1795-ben nyerte el, amikor is a II. Matricula szerint,, A templom napkeleti része 5 öllel bővittetett meg. 1795 május 4-én tétetett le a fundamentum az ecclesiának akkori főkurátorának Kövér Imre felvigyázása és példás gondossága és a lakósoknak egy szívvel lélekkel való szorgalmatos fáradozása által." A kibővített és felújított templom 1795 november 1 5-én szenteltetett fel a helybeli lelkipásztor Szántó János által. A 84-ik zsoltár 2-3 versei alapján az igehirdető ekként fejezte ki háláját Istennek az elvégzett munka nyomán:" Mily szerelmetesek a te hajlékaid, Seregeknek Ura. Kívánkozik, sőt emésztődik lelkem az Urnak tornáczai után, szívem és testem ujjongnak az élő Isten felé."
Az egykori templom torony nélkül állott 1776-ig, amidőn, a hajdani feljegyzések szerint Mária Terézia királynő engedélye alapján, a templom északra eső részén, kőalapra fatornyot emeltettek a hívek. Miután ez a fatorony az idők folyamán elavulttá vált ‚ a templom nyugati részén egy egyszerű harangláb állíttatott fel 1 846-ig. A mostani torony alapkövét 1846 szeptember 1-én tették le. A megkezdett toronyépítési munkálatokat az 1848-as forradalom és szabadságharc szakította félbe. A fennálló gazdasági és politikai viszonyok miatt csak 1858-ban folytatódtak tovább a toronyépítési munkálatok. 1858 június 1-én a kőrakás bevégeztetett, július 27-én a két harang is helyére került. 1858 Augusztus 22—én fejeződtek be a munkálatok, amikor Szmeták János vállalkozó a templom tornyára a gömböt is felhelyezte. A XIX század végén 1892-ben került sor az egész épület tatarozására. Az egykori javítási, építési munkálatokat a főbejárat melletti tábla jelzi:" Ezen templom északi része építtetett 1795 és a déli része újíttatott 1805 évben. Javíttatott 1 860-bari. A templomtorony újból kijavíttatott és festetett 1892—évben az ev. ref. hívek költségén.
A templom 1938-ig zsindelyes volt. A torony bádogozására 1914- ben, míg a templom bádogozására 1938-ban került sor. A XX század során több ízben is renoválták a templomot. 1956-bari kívül-belül felújíttatott. 1989-90-ben a templom külső restaurálása történt meg, míg 1996-ban belső javítási munkálatokat végeztünk el.
A templomrégiségét jelzi két portikusi boltíves kőfaragásos ajtó. Emellett a templom ékessége és egyben érdekessége is, a míves munkával készült, a református templomokban rendhagyó módon festményekkel díszített szószék. A feljegyzések szerint id. Ványi Mihály ajánlást tett az egyháznak, mely szerint azt ígérte, hogy a templomban lévő katedrát a maga költségén kifesteti és megaranyoztatja. Ez a munka 1807 augusztus 10-én készült el, a metszések arannyal, a többi rész zöld lazúrral és gyöngyszín olaj festékkel kivitelezve. A szószéken három festmény található. A mellvédet díszítő festmény az Úr színeváltozását ábrázolja. Az oldalsó festményen Mózes van megörökítve a kőtáblákkal, míg a háttámban lévő képen Jézus és a samáriai asszony találkozása látható. Az elkészült munka 390 Rhftba került. Ebben, a barokkból a klasszicizmusba való átmeneti korszakban sok településen népies Szószékek jelentek meg, melyeket, olykor vidéki festők munkái díszítettek. Feltehetően egy ilyen műhelyben készült ez a szószék is. A festő neve sehol sem említtetik a feljegyzésekben.
Templomunk másik ékessége az 1847-ben készült műemlék orgona. Az orgona eredetileg a szalacsi római katolikus egyházközség számára készült amit az érsemjéni egyházközség 1 870-ben vásárolt meg a volt tulajdonostól.
Templomunknak két régi harangja volt. A kisebbiket 1693-ban, míg a nagyobbikat 1744-ben vásárolta az egyházközség. Az első világháborúban sajnos mindkét harangot elvitték és beöntötték. 1924-ben sikerült Új harangokat öntetnie az egyházközségnek, részint saját forrásból, részint az Érsemjénből Amerikába elszármazott hívek adományából. Mindkét harang Aradon öntetett, a nagyobbik 290, a kisebbik 190 kg. A nagy harang átmérője 82 cm és ez a felírás olvasható a két oldalán : AZ AMERIKÁBAN ÉLŐ ÉRSEMJÉNI MAGYAROK HOZZÁJÁRULÁSÁVAL A VILÁGHÁBORUBAN ELVITT HARANGJOK HELYETT. 1924. ISTEN DICSŐSÉGÉRE KÉSZITTETTÉK AZ ÉRSEMJÉNI REFORMÁTUS HIVEK. ÖNTÖTTE KÖNIG FRIGYES ARADON. 1924.
A kis harang átmérője 65 cm és a következő felírás olvasható a két oldalán: ISTEN DICSŐSÉGÉRE KÉSZITTETTÉK AZ ÉRSEMJENI REFORMÁTUS HIVEK. ÖNTÖTTE KÖNIG FRIGYES ARADON 1924.
A gyülekezet a helyi tanács segítségével több évi munka után 2004-ben befejezte a temetőben elkezdett ravatalozó építési munkálatait és 2005-ben külföldi segítséggel hozzákezdett az Újsemjén-i szórványgyülekezet templomának felépítéséhez. Gyülekezetünk 10 hektár visszakapott szántóföldet művel és még reménységünk van további 25 hektár föld visszaigénylésére. Ugyancsak folyamatban van a régi egyházi iskolaépületünk visszaigénylése is. Gyülekezetünk jó kapcsolatot tart fenn a községben lévő Római Katolikus és Ortodox egyházakkal.
Kérjük Isten áldását, hogy református egyházunk hivő népe minden alkalommal hallja meg a templomba hívó harangszót és keresse Isten szent házát, ahol vigaszt, hitet, reményt nyerhet az Úr szent Igéjén keresztül minden ide vágyódó szív. Ily módon óvjuk és őrizzük meg az őseink által ránk hagyományozott legszentebb ajándékot, magyar református hitünket és magyar református templomunkat.
Fülöp János lelkipásztor