2011-10-23

Méltóságteljes emlékezés Kazinczy Lajosra

Október 23-án, vasárnap méltóságteljes emlékünnepnek adott otthont az Érsemjéni Kazinczy Emlékmúzeum udvara. Kazinczy Lajos 2010-ben avatott emlékművénél emlékeztek meg a ’48-as szabadságharc tizenötödik vértanújáról.
1849. október 25-én, Aradon végezték ki Kazinczy Lajost, a ’48-as események egyik emblematikus alakját. Rá emlékeztek Semjénben az emlékére állított szobor mellett, az emlékmúzeum udvarán. Bár az időjárás meglehetősen kedvezőtlen volt, elmondhatjuk, hogy szép számban gyűltek össze az 1848-as forradalom hőseire emlékezni akarók.
Az ünnepség délután négy órakor kezdődött Érsemjén polgármesterének, Balázsi Józsefnek ünnepi beszédével. A polgármester, miután üdvözölte a jelenlevőket felhívta a figyelmet az egység fontosságára a megmaradásért folytatott küzdelemben. Emlékeztetett, hogy az aradi vértanúk közül sokan nem magyar nemzetiségűek voltak, de ennek ellenére céljuk közös volt, egységesen tudtak fellépni ennek megvalósítása érdekében. Felidézte, hogy a történelemben a magyarnak mindig volt kivel harcolnia, akár külső akár belső ellenséggel, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a harcokat mindig a megmaradásért kell folytatnunk, minden magyarnak ez kell legyen legfőbb célja. Balázsi József után Németh István, a székesfehérvári Krajczáros Alapítvány elnöke mondott beszédet. Szavai az 1848-as forradalom eseményeit idézték fel, kidomborítva Kazinczy Lajos érdemeit, sorsának tragikus alakulását. Németh beszédét követően Csáki Márta érsemjéni református lelkipásztor, illetve Demse Pál szintén helyi, római katolikus plébános szolgálata következett. Csáki tiszteletesasszony Pál apostol Timóteushoz írt második leveléből származó sorokat idézte, párhuzamot vonva Pál apostol nemes harca és a magyar történelem nagyjainak harcai között. Felhívta a figyelmet, hogy elődeinkhez, Kazinczy Lajoshoz hasonlóan harcolni a jelen generációnak is kötelessége. Demse tisztelendő megemlékező gyászszertartással adózott Kazinczy emlékének.
A következőkben az érsemjéni Kazinczy Ferenc I-VIII Osztályos Iskola növendékeinek zenés, hazafias szavalatokkal tarkított, lelkes műsora következett. Műsorukat követően Emődi Dániel, a debreceni Pro Pátria Alapítvány elnöke mondott beszédet. Véleménye szerint a magyar nép megmaradását az biztosította, hogy minden nemzeti tragédia után hittel tudott újrakezdeni. Elmondta, hogy egy nép megmaradásának kulcsa a család, mégpedig a nagycsalád. Kazinczy Lajosról szólva felhívta a figyelmet, hogy Haynau személyes konfliktusban állt Kazinczyval és szándékosan végeztette ki az aradi 13 után, hogy nevét ezzel a feledés homályába süllyessze. Ennek ellenére nevét az utókor máig nem felejtette el. Báró Emődi beszédét követően a helyi Ezüstperje néptánccsoport műsora következett. Az ünnepi előadás néptánccal gazdagon körítve mutatta be az ifjú szabadságharcos életét születésétől tragikus, ámde hősi haláláig. Őket Kocsán István előadóművész követte, aki harmonika kísérettel adott elő hazafias katonadalokat. Előadása sikeres volt, az énekekbe a közönség is bekapcsolódott.
Az ünnepséget koszorúzás zárta. Kazinczy Lajos semjéni emlékművénél helyeztek el koszorút a Fehérvári Huszáregyesület, a Krajczáros Alapítvány, a Pro Pátria Alapítvány (Emődi Dániel elnök), Érsemjén Önkormányzata (Balázsi József polgármester) és a Bihar Megyei Cserkész Ifjúsági Szövetség (Munkácsi Zsombor és Fórián Dávid érsemjéni tagok). A koszorúzást követően a Himnusz eléneklésével ért véget a megemlékezés.